A magyarság nyomában
Zsúfolásig megtelt érdeklődővel szombaton délben a Gondűző Étterem konferenciaterme, ahol a Székely Pajzs Egyesület szervezésében, a Csaba Királyfi Népfőiskola meghívottjaként
Bíró András Zsolt humánbiológus- antropológus tartott részletes előadást a hun korról, a magyarság vándorlásáról, honfoglalásról, valamint népünk eredetéről. Az elismert előadó kutatómunkáját a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárában végzi, publikációi nemzetközi szaklapokban is megjelennek.
Egész Európát foglalkoztatja (nemcsak a magyarokat), hogy tulajdonképpen honnan is származik a magyar nép. Bíró András Zsolt erről a témáról beszélt rendkívül kimerítően – amennyire az idő engedte –, mivel a fő kutatási területe az evolúciós biológia, illetve a történeti népességek biológiai rekonstruálása. A kutató már az előadása elején hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a tiszta, megalapozott kutatások előtérbe helyezése, hisz napjainkban rendkívül népszerűvé vált az ún. „bóvli” ősmagyar-kutatás, a 40 ezer éves magyar mesékkel az élen.
Kiemelte, hogy más államok egyáltalán nem engedik meg, hogy szakképzetlen előadók az adott országról bárminemű fals információt terjesszenek (még ha mesebelien szép is). „A kíváncsiságot kihasználó, képzetlen emberek hiperaktívak, de többnyire csak pénzt akarnak szerezni. Az interneten terjedő, hamis információk már olyan régiek, hogy sokak már igaznak hiszik azt. Tudni kell, hogy az igazi szakemberek mind az intézetekben dolgoznak.”
A népfőiskolán Bíró András ismertette, hogy a honfoglalás korában valószínűleg úgy tudták elkerülni a magyarok a törzsi háborúkat, hogy a Kárpát-medencében már nem törzsenként telepedtek le, hanem részben összekeveredve. Erre a mai helynevek utalnak (pl. Kürtgyarmat). Mint ismeretes, a mai kutatók már a genetikát használják, hogy a népek eredetét kutassák. A hun korból nagyon kevés genetikai minta, csontlelet maradt fent, mivel ebben az időszakban elégették a halottakat. Mintegy tíz-húsz csontvázból nagyon nehéz releváns adatokat kikövetkeztetni. „Rengeteg tárgy maradt fent, főként fegyverek, áldozati üstök, használati tárgyak. Az avar korból már jóval több lelet maradt fent, így több is az antropológiai adatunk. A honfoglalás kori magyar koponyák elemzése alapján kimondható, hogy a lakosság döntő része közép-ázsiai eredetű” – összegzett a kutató.
Bíró András hangsúlyozta, hogy sokan keverik, de a magyarok nem a kazahoktól származnak: az ősi kazahok és a magyarok ősei hasonlítanak. Kazahsztánban a mongol korszakot követően ment végbe egyfajta változás, miszerint a kazahok genetikailag elmongolosodtak, a magyarok pedig európaiasodtak. A kazahok díszítőművészetének mintázatai, a jurtákon levő életfamotívumok, fegyvereik és mondaviláguk erősen összeköt velük, beleértve a nyelvrokonságot is.
A kazahoknak most is van egy madjar nevű törzsük, ahol az előadó génkutatásokat végzett. 2006-ban egy negyven napos expedíciót tartottak, a közép-kazahsztáni Torgaion. „Több mint tizenhat faluban vettünk mintákat, 160 férfitől. Ezt a budapesti Igazságügyi Orvosi Intézet DNS laborjában vizsgáltuk ki, és negyven nép DNS-ével hasonlítottuk össze (finnel, urálival, orosszal stb.). A negyven nép közül a kazahsztáni madjarok bizonyultak a legközelebbinek a magyarokhoz” – ismertette a kutató.
Bíró időhiány miatt nem tudta befejezni az előadást, viszont megígérte, hogy a legközelebbi látogatása során ismét visszatér a magyarság genetikai kutatásaira, az ősök viseletére, jurtáira, a fafaragásra, valamint a koponyalékelésekre.
Antalfi József - Hargita Népe Udvarhely
