Ma 2012. május 20., vasárnap, Bernát és Felícia napja van. Holnap Konstantin napja lesz.

A hónap utolsó hétvégéjén, július 29-től 31-ig tartják meg az első Kárpát-medencei Ősök Napja hagyományőrző rendezvényt Bugacon. A három napon mások mellett a honfoglalás korának jeles történelmi alakjaira emlékeznek hagyományőrző seregszemlével, bemutatókkal, koncertekkel, előadásokkal és az ősök fájánál tartandó ünnepséggel.
Az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón Lezsák Sándor , az Országgyűlés alelnöke – aki egyben a rendezvény fővédnöke is – a magyar történelem gazdagságára utalva mondta, hogy „az év mind a 365 napja lehetne az Ősök Napja, mert nincs olyan nap, hogy ne találnánk kötést az elmúlt évezredekhez.” Az Ősök Napjának célja „erősíteni a nemzettudatot, azt a nemzetet, amely nagy dolgokra hivatott még a következő esztendőkben, évtizedekben és évszázadokban” – tette hozzá.
Bíró András Zsolt, a Magyar Turán Alapítvány vezetője, a rendezvény főszervezője arról beszélt, hogy „egy nemzet nem tudja magából kihozni a képességeket, amíg nincs önbizalma”. Hangsúlyozta, ez az ünnep az összmagyarságért van, és minden ünnep annyit ér, amennyit az emberek magukévá tudnak tenni. „Élő ünnepeket szeretünk rendezni, és élő ünnepeken szeretnék részt venni a jövőben is” – mondta, hozzátéve, hogy szándékaik szerint az Ősök Napján „minden hősünkre emlékezünk, saját nagyapáinkra, dédapáinkra, ezzel a nemzetrészeket és generációkat összekötő ünnep lehet a rendezvény.”
A három nap programjait ismertetve elmondta, hogy a Bugac melletti helyszínen felépítenek egy honfoglalás kori jurtaszállást és egy bronzöntő műhelyt, lesz kézműves vásár, koncertek, előadások, például az ősmagyar hitvilágról, s annak keleti elemeiről. Az Ősök Napja rendezvényein „a világ legjobb lovas íjászait” lehet majd látni – emelte ki, hozzátéve: a katonai hagyományőrzők hun, avar és magyar emlékeket idéző bemutatót is tartanak majd. A vasárnap inkább a megemlékezés, a szakralitás napja lesz, amikor is az ősök fájánál megemlékezést tartanak, felidézve a magyar ősvallás elemeit.
Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvényre ellátogatók megismerkedhetnek a nemzeti park természeti értékeivel.
Szabó László, Bugac polgármestere az Ősök Napjáról szólva elmondta, hogy fel kell kelteni őseink és hagyományaink iránt az érdeklődést. Reményét fejezte ki, hogy „egyszer majd tényleg minden iskolában, munkahelyen megemlékeznek az ősökről.”
Az ingyenesen látogatható rendezvényről az osoknapja.hu és a kurultaj.hu oldalon is tájékozódni lehet.

 

A MAGYAR HITVALLÁS

Hiszem és vallom: Él a Magyarok Istene!
Hiszem és vallom: Törvénye igazát, megtartó erejét!
Hiszem és vallom: a Magyar Testvérközösséget, a Vérszerződés szentségét
Hiszem és vallom: fajtám és Hazám halhatatlanságát, Örök életét!


A VÉRSZERZŐDÉS

Az eskü első szakasza így hangzott, hogy:
- Ameddig csak az ő életük, sőt utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük.
Az eskü második szakasza így hangzott, hogy:
- Ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban.
Az eskü harmadik szakasza így hangzott, hogy:
- Azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezérek tanácsából és az ország tisztségeiből.
Az eskü negyedik szakasza így hangzott:
- Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, amelyet Álmos vezérnek tettek.
Az eskü ötödik szakasza így hangzott:
-Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek közül az esküvel megállapodásukat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.
(ANONYMUS)

 

FARAGOTT MÚLTUNK